Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Péterbencze Anikó

1991. augusztus 4.

Jászberényben aug. 3-4-én megrendezték a Csángó Fesztivált és konferenciát. A rendezvény fővédnökei: Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök, a védnökök között van Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter, dr. Atzél Endre, a Julianus Alapítvány elnöke, Benda Kálmán történész, Domokos Pál Péter néprajzkutató, Entz Géza államtitkár, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkárságának elnöke, Farkas János, a Csángó Szövetség alelnöke és Kallós Zoltán folklorista. Aug. 3-án felvonultak a hagyományőrző csoportok és műsort adtak, majd Antall József miniszterelnök megnyitotta a fesztivált és konferenciát. A konferencia előadói: Benda Kálmán, Bosnyák Sándor, Csoma Gergely, dr. Faragó József /Kolozsvár, egyetemi tanár/, Halász Péter, Kallós Zoltán, dr. Nagy Jenő /Kolozsvár/ és Péterbencze Anikó. Este az ünnepi műsor után táncház volt. Másnap következett a csángó csoportok műsora, majd Hodorog Luca emlékére hirdetett énekverseny döntője. Lőrincz Györgyné született Hodorog Luca a csángók talán legjelentősebb adatközlője volt, siratóasszony, táncos, énekes, mesélő és gyógyító, aki tudatosan vállalta magyarságát. Jászberényben lépett fel utoljára, hazamenni már nem tudott. 1990. szept. 24-én halt meg és kívánságára Jászberényben temették el. /Meghívó és tájékoztató alapján/

1996. augusztus 24.

A moldvai magyarság kutatását foglalta össze Hatos Pál egyetemi hallgató. Az 1989-es események után hatalmas változások következtek be a moldvai csángó falvak életében is. Megszűnt a hermetikus elzártság, ugyanakkor megindult az archaikus kultúra felbomlása. A túlnépesedett falvakból, aki teheti Nyugat-Európába, vagy legalábbis Magyarországra megy munkát vállalni. Megindultak a kutatók, gyűjtők is Moldvába. Az 1991-es magyarországi pápalátogatásra áldozatos magyarországi szervezők segítségével sok csángó faluból érkeztek zarándokok, s ez az egész moldvai magyarság számára szakrális élménnyel egyenrangúnak tekinthető identitástényezőnek bizonyult. Az 1990 óta rendszeresen megtartott Jászberényi Csángó Fesztivál 1991-es rendezvényein Magyarország legfőbb közjogi méltóságai is megjelentek. A tisztán publicisztikai írások mellett tanulmánykötetek, tematikus folyóiratszámok foglalkoznak a moldvai csángókkal. Három csángókkal foglalkozó kötetet sorol fel az összefoglaló írója és ezeket recenzálja: a Domokos Pál Péter 90. születésnapján tartott tudományos ülés anyaga: "Megfog vala apóm szokcor kezemtül..." /szerk. Halász Péter, Budapest, 1993/, a II. Jászberényi Csángó Fesztivál alkalmából rendezett konferencia előadásai: "Moldovának szíp tájaind születtem..." /szerk. Péterbencze Anikó, Jászberény, 1993/, valamint a Néprajzi Látóhatár 1994/1-2. teljes egészében a moldvai magyarság kutatásának szentelt száma. /Protestáns Szemle (Budapest), 1995. 3. sz./

1996. augusztus 24.

A moldvai magyarság kutatását foglalta össze Hatos Pál egyetemi hallgató. Az 1989-es események után hatalmas változások következtek be a moldvai csángó falvak életében is. Megszűnt a hermetikus elzártság, ugyanakkor megindult az archaikus kultúra felbomlása. A túlnépesedett falvakból, aki teheti Nyugat-Európába, vagy legalábbis Magyarországra megy munkát vállalni. Megindultak a kutatók, gyűjtők is Moldvába. Az 1991-es magyarországi pápalátogatásra áldozatos magyarországi szervezők segítségével sok csángó faluból érkeztek zarándokok, s ez az egész moldvai magyarság számára szakrális élménnyel egyenrangúnak tekinthető identitástényezőnek bizonyult. Az 1990 óta rendszeresen megtartott Jászberényi Csángó Fesztivál 1991-es rendezvényein Magyarország legfőbb közjogi méltóságai is megjelentek. A tisztán publicisztikai írások mellett tanulmánykötetek, tematikus folyóiratszámok foglalkoznak a moldvai csángókkal. Három csángókkal foglalkozó kötetet sorol fel az összefoglaló írója és ezeket recenzálja: a Domokos Pál Péter 90. születésnapján tartott tudományos ülés anyaga: "Megfog vala apóm szokcor kezemtül..." /szerk. Halász Péter, Budapest, 1993/, a II. Jászberényi Csángó Fesztivál alkalmából rendezett konferencia előadásai: "Moldovának szíp tájaind születtem..." /szerk. Péterbencze Anikó, Jászberény, 1993/, valamint a Néprajzi Látóhatár 1994/1-2. teljes egészében a moldvai magyarság kutatásának szentelt száma. /Protestáns Szemle (Budapest), 1995. 3. sz./

2015. augusztus 4.

Csángó Fesztivál
Több mint hatvan kulturális program, ezer résztvevő, köztük rengeteg fellépővel négy moldvai, három gyimesi és tizennégy erdélyi, valamint felvidéki és vajdasági hagyományőrző csoport is szerepel a ma Jászberényben kezdődő 25. jubileumi Csángó Fesztivál programjában.
Szűcs Gábor, a Csángó Fesztivál igazgatója, a Jászság Népi Együttes vezetője közölte: a rendezvénnyel a csángók sorsára szeretnék felhívni a figyelmet. Az egymást követő népzenei koncertek és folklórműsorok kínálatát a hazai fellépők mellett észak-ciprusi, török, bolgár, paraguayi és román együttesek vendégjátéka is színesíti.
Kedden az elmúlt 25 év fesztiváljainak képeiből nyílik fotókiállítás, a Zagyva Banda koncertje mellett Boka Gábor és társulata előadását is láthatják az érdeklődők. Szerdán a fesztivál zászlajának felvonása után a Folkmozi veszi kezdetét, amely szombatig a csángó kultúrát bemutató exkluzív filmvetítésekkel várja az érdeklődőket a helyi filmszínházban. Az este a külföldi táncegyüttesek Színes világ című gálaműsorával folytatódik. Csütörtökön Szalai György fotográfus kiállításának megnyitóját követően a Folk Error együttes lép színpadra, a Csík Zenekar esti koncertjén közreműködik Rúzsa Magdolna, Lakatos Róbert, Pál István „Szalonna” és Bandája, valamint a Jászság Népi Együttes. Pénteken a hazai fellépők mellett színpadra lépnek a moldvai és gyimesi hagyományőrzők is, majd a Fölszállott a páva televíziós vetélkedő szereplőiből láthatnak válogatást, melyet a Magyar Állami Népi Együttes Megidézett Kárpátalja című műsora követ. Az éjszaka folyamán a Jászság Népi Együttes székházában a Parno Graszt zenekar koncertjét is élvezhetik a látogatók. Szombaton a Táncforgatag színes kavalkádjában felvonulnak a fesztivál főszereplői, a gyimesi és a moldvai csángók. Az erdélyi, felvidéki, vajdasági hagyományőrzők többek közt olyan kistelepülésekről jönnek, mint Csíkszentdomokos, Méra, Szucság, Magyardombó, Györgyfalva, Melegföldvár, Ördöngősfüzes, Vajdaszentivány, Szilágysámson, Imreg és Kupuszina, akiket a csángó hagyományőrzőkkel együtt a Magyar Lélek című gálaműsorban lehet látni. A rendezvény egyik programeleme a szombati Kárpát-Haza Magyar Konferencia, témái többek között a hagyomány továbbélése, a gazdaság és a kultúra egymásra hatásának új dimenziói a 21. században. Az első Csángó Fesztivált 1991-ben rendezték Jászberényben Papp Imre és Péterbencze Anikó ötlete alapján, a rendezvény Magyarországon egyedülállóként azóta is töretlenül őrzi és örökíti tovább a csángó magyarság hagyományait.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. szeptember 21.

Népviseletbe öltözött a Homoród mente
Az oklándi egyházközség adott otthont az elmúlt hétvégén immár második alkalommal megrendezett Homoród menti népviseleti találkozónak.
Az érkezőket a falu tájházának udvarán a helybéli asszonyok által készített hagyományos, kemencében sült kiflivel és vackorpálinkával fogadták a szervezők, akik a bejelentkezés után örömmel vették tudomásul, hogy tizenhét településről – Kápolnásfaluból, Szentegyházáról, Lövétéről, Almásról, Oklándról, Újfaluból, Székelyzsomborról, Darócról, Jánosfalváról, Városfalváról, Szentpálról, Recsenyédről, Bágyból, Szentmártonból, Abásfalváról, Homoródkeményfalváról és Petekről – több mint kétszáz vendég érkezett.
Az ünnepély ökumenikus istentisztelettel kezdődött: Kelemen Levente helyi lelkész köszöntötte az egybegyűlteket, az istentiszteleti szolgálatot pedig Simó Sándor unitárius esperes, Fülöp Szabolcs református lelkész, Tamás Huba római katolikus plébános és Kúnos Lajos evangélikus lelkész végezték, mindannyian kiemelve hagyományos értékeink megtartásának fontosságát. A vallásórás gyerekek az ároni áldást énekelték el, majd Cseke Miklós polgármester köszöntője után Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, a rendezvény fővédnöke a népviseletek megőrzésének fontosságát hangsúlyozta – számolt be lapunknak Kelemen Éva helyi szervező. Az ünnepi istentisztelet után a népes tömeg a falu központján vonult végig – két hagyományőrző lovas és az abásfalvi népi zenekar vezetésével érkeztek meg a művelődési házba.
A folytatásban Szarka Gábor konzul köszöntötte a részvevőket, majd Salló Szilárd, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársa tartott előadást a Homoród menti népviseletekről. A színpadon elhelyezett Kárpát-medencei népviseleteket a Jászberényből érkezett vendégek, Papp Imre és Péterbencze Anikó mutatták be, mezőségi tánccal színesítve előadásukat.
A különböző falvak képviselői is bemutatták jellegzetes viseleteiket, beszélve arról is, hogy manapság milyen gyakran, illetve milyen alkalmakból öltik magukra ezeket. A találkozó a művelődési ház udvarán, közös ebéddel zárult.
Székelyhon.ro

2016. július 14.

Csángó guzsalyas
Fesztivál Jászberényben
– Több mint félszáz kulturális program, csaknem ezer résztvevő, köztük Moldvai és gyimesi csángók, erdélyi, valamint felvidéki és magyarországi hagyományőrző csoportok színvonalas előadásai is szerepelnek a július 19- én Jászberényben kezdődő 26. Csángó Fesztivál programjában – nyilatkozta a szervező Jászság Népi Együttes vezetője.
Szűcs Gábor elmondta: a programsorozattal a csángók sorsára szeretnék felhívni a figyelmet, és megismertetni minél több emberrel az évszázadok óta az anyanemzettől elszigetelten élő magyarság sorsát. Hozzátette: az egymást követő népzenei koncertek és folklórműsorok kínálatát a magyarországi fellépők mellett Grúziából, Ukrajnából, Törökországból és Bosznia- Hercegovinából érkező külföldi együttesek vendégjátéka színesíti. A magyarországi előadók között a fesztiválon fellép Ferenczi György és a Rackajam, Herczku Ágnes és a Banda. Koncertezik mások mellett a Buda Folk Band, a Zagyva Banda, a Vodku zenekar, a Szászcsávási Banda, a Magyarpalatkai Banda és a Bakator zenekar. Fellép a Jászság Népi Együttes, valamint Pál István "Szalonna" és Bandája. Színpadra lép még a Parno Graszt zenekar és a Fölszállott a páva televíziós vetélkedő díjazottjait is láthatja a közönség. Az eseményen a moldvai és gyimesi hagyományőrzők Csángó guzsalyas elnevezésű műsorát láthatják az érdeklődők, valamint a magyar és nemzetközi táncházak is gondoskodnak a jó hangulatról. A rendezvény egyik programeleme a III. Kárpát-haza Magyar Konferencia és Üzletember Fórum a Csángó Fesztivál Alapítvány szervezésében. Péterbencze Anikó, a Csángó Fesztivál egyik alapítója, a konferencia szervezője elmondta: az előadások témái között szerepel például a kultúra és gazdaság egymást segítő hatása, a kisebbségeket megtartó stratégiák.
Hozzátette: a fórum a jászsági, Kárpát-medencei valamint a diaszpórában élő magyar kulturális közösségek és vállalkozók találkozója, ahol új lehetőséget kívánnak teremteni a kulturális szakembereknek, vállalkozóknak a kapcsolatok építéséhez, a szülőföldön mAradáshoz és az anyaországhoz történő kötődés megerősítéséhez.
A határokon átívelő gazdasági együttműködés esélyt ad a szülőföldön mAradásra és egyben a Kárpát-medence szellemi öröksége gazdagíthatja az Európai Unió célkitűzéseinek megfelelően a kontinens kulturális sokszínűségét – jegyezte meg. A fesztivál rendezői csütörtöktől vasárnapig népművészeti vásárt is szerveznek több mint száz résztvevővel. Az első Csángó Fesztivált 1991-ben rendezték Jászberényben.
Népújság (Marosvásárhely)

2016. szeptember 19.

Tizenöt település képviselői mutatták be a Homoród-menti népviseletet
Idén Kápolnásfaluban tartották meg a Homoród-mente népviseletben című rendezvényt, ahol tizenöt település képviselői mutatták be a helyi székely ruhákat. A szombati eseményen két, a témához kapcsolódó kiállítást is megnyitottak.
„Nagyon fontos a hagyományaink felelevenítése, megőrzése. Tudnunk kell, hogyan éltek annak idején az elődeink, és ezt be kell mutatnunk a gyerekeinknek is. Megtiszteltetés, hogy idén Kápolnásfaluban tarthattuk meg a Homoród-menti viseletek bemutatóját” – fogalmazott Benedek László Kápolnásfalu polgármestere.
Nagyjából háromszáz résztvevője volt a rendezvénynek – a település vezetője valamivel többre számított, úgy gondolja, hogy a helybéliek egy része a mezei munkákkal volt elfoglalva, azért nem tudott elmenni – számol be a kronika.ro-n.
Az ökumenikus istentisztelet és a rendezvény ünnepélyes megnyitója után Salló Szilárd népviselettörténeti előadása következett, amelyen a néprajzkutató ízelítőt adott abból, hogy milyen jelentése volt régen az egyes ruhadaraboknak, hogyan öltözködtek a nők, illetve a férfiak. A Kárpát-medencei népviseletek című, ruházatokat bemutató kiállítást Péterbencze Anikó néprajzkutató nyitotta meg. Őseink viseletben címmel egy fotótárlat is megnyílt, amelynek anyagáról Mihály János történész elmondta, a régi fényképeket a kápolnásfalusiaktól gyűjtötték össze. Több mint háromszáz felajánlás érkezett, ebből százat állítottak ki. Meghívottként Szentegyháza, Lövéte, Homoródalmás, Oklánd, Homoródújfalu, Gyepes, Homoródkeményfalva, Homoródabásfalva, Bágy, Homoródszentmárton, Homoródszentpál, Városfalva, Jánosfalva, Daróc és Petek képviselői a kultúrház színpadán énekekkel, történetekkel és táncokkal fűszerezve mutatták be a helyi viseleteket.
Noha szinte szomszédos településekről van szó, nagyon eltérő ruhákat mutattak be a falvak képviselői, a színek és a díszítések is nagyon elütöttek egymástól. A rendezvényen a felsoroltnál több településről származó viseletet lehetett látni, ugyanis voltak olyanok, akik csak közönségként érkeztek népviseletben. A bemutató után közös ebéd, illetve mulatság következett.
Az eseményt a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a kápolnásfalui önkormányzat, valamint a Kápolnásfaluért Egyesület szervezte – írja a kronika.ro.
Erdély.ma



lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998